„Az elmúlt években egyre több jogalkalmazói fórumon merültek fel olyan visszásságok, amelyek megrendíthették az emberek az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitét. Egy normális társadalomban elsőrendű érdek fűződik ahhoz, hogy a bírói szervezetbe és annak vezetőibe vetett bizalom fennmaradjon. Mi lehet az oka annak, hogy a nyomozók 33-40 százaléka, az ügyvédek 21 százaléka, és a bírók 6 százaléka véli úgy, hogy a bíróságok függnek a politikától? A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az utóbbi években számos esetben jelentettek fel közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt bírákat, ügyészeket, de eddig még egyetlen tárgyalást sem folytattak le velük szemben.” /Sipos Anett, Perel egy bíró…, Index.hu, 2008.03.11./ A cikk elolvasása után döbbentem rá, hogy több, mint egy évtizede íródott és az Európai Unió még 2021-ben is kísérteties hasonlóságokról ír hazánkról szóló jogállamisági jelentésében.

Immáron másodszor derült ki, hogy az EU-ban Magyarországnak és Lengyelországnak van a legtöbb problémája a demokráciával és a helyzet tavaly óta nem javult. Az újságírók és a médiaorgánumok továbbra is különböző fenyegetésekkel szembesültek Magyarországon. Az érdekelt felek szerint a független médiában dolgozó újságírókat negatív narratívák szereplőiként tünteti fel a kormánypárti média és a kormány képviselői. Ezek a gyakorlatban úgy néznek ki, hogy ha a XIII. kerületi Rendőrkapitányság munkáját újságíróként Tamás egy cikkben kritizálta, utána bosszúként találtak olyan indokot, ami okán a bíróságon kötött ki vádlottként, mivel több indítványa ellenére sem engedték bizonyítani az igazát még a nyomozás alatt. A következő rendőrségi kontakt során viszont a járőr úgy terelte a testi kontaktust, hogy az EU tagországaként a magyar jogállamban Tamás a bosszú által kiváltott rendőri túlkapás miatt kék-zöld lett! Tehát az igazság szószólói Magyarországon nem csak fenyegetésnek, hanem testi sértésnek is ki vannak téve a karhatalom által. A bíróságon dr. Csépány Kristóf bíró még meg is variálta az okiratok dátumát, de bírói elfogultsági panaszát el sem olvasta az ítéletet hozó bíró és egyből 20.000Ft rendbírsággal sújtotta, amit csak 4 nap elzárással lehetne kiváltani.

Az EU 2020. évi jogállamisági jelentése elég nagy port kavart a magyar kormány berkei között, de a valódi problémákról alig lehetett hallani, ezért most világítsunk rá mi volt annyira fájdalmas az igazságban. A nyilvánosság átlagosnak, a cégek azonban nagyon alacsony szintűnek érzékelik a bírói függetlenséget, bár a legfrissebb adatok javulást mutatnak. Ezeket a fő okokat jelölték meg: a bírák jogállása és pozíciója nem megfelelően garantálja a függetlenségüket (17 %), gazdasági vagy egyéb sajátos érdekeket szolgáló nyomásgyakorlás (18 %), a kormány és a politikusok részéről beavatkozás vagy nyomásgyakorlás. Az ügyvédi kamara, a bírák egyesülete és más érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki a kormány állításai miatt, amelyek szerintük alááshatják a közvéleménynek az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmát. Bár az ügyészség szervezetét érintő számos kérdéssel foglalkoztak, egyes elemek továbbra is aggályokat vetnek fel. Na, ezek közül egyet sem hagyott ki újságírónk, mindet érzékelte a saját bőrén is, természetesen megfelelően bizonyítékolva!

forrás: mandiner.hu

Ehhez képest talán még súlyosabb problémákat vet fel a 2021. évi jogállamisági jelentés. A nyilvánosság továbbra is átlagosnak tartja a bíróságok és bírák függetlenségét; az így vélekedők aránya a 2020. évi 48 %-ról 2021-re 40 %-ra csökkent.

Mivel a bírák első alkalommal történő kinevezése csak három évre szól, bírói pályafutásuk folytatása a bírói megbízatásra való alkalmasságuk értékelésétől függ, ennek érdekében a bíróság elnöke megvizsgálja bírói működésüket. Ha a bírót alkalmasnak találják, a bíróság elnöke felkéri az OBH elnökét, hogy terjessze a köztársasági elnök elé a határozatlan időre való kinevezésére irányuló javaslatot. Ha a bírót alkalmatlannak találják, a bíró szolgálati viszonya a kezdeti kinevezés időtartamának leteltekor megszűnik. Aggályok merültek fel e jogkörnek a bírák elmozdíthatatlanságára gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az európai normák értelmében egy bíró nem helyezhető más igazságszolgáltatási pozícióba a hozzájárulása nélkül, kivéve a fegyelmi vétség szankcióját vagy az igazságszolgáltatási rendszer szervezeti reformját.

Az ügyészség szervezetének egyes elemei továbbra is aggodalomra adnak okot, amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés megállapította, az ügyészség szigorúan hierarchikus struktúrában működik. GRECO (Korrupció Elleni Államok Csoportja) változatlanul aggódik amiatt, hogy továbbra is a közvetlen felettes ügyész hoz érdemi döntést az ügyben (az ügyészeket érintő fegyelmi eljárások), nem pedig egy pártatlan testület.

forrás: europarl.europa.eu

A kreált garázdaság vádjának előzményeiről ITT és ITT olvashatsz, ami lényegében annyit takar az állítások alapján, hogy a hölgyeménynek leesett a sapkája, amitől megfájdult a feje, ezért Tamást könnyű testi sértés és garázdaság vádjával 500.000Ft feletti pénzbírsággal akarják sújtani!

Érdekes módon a Microsoft Word is aláhúzza pirossal Csépány bíró nevét, hogy valami nincs vele rendben, de ezt Tamás is jelezte már az első tárgyalás után, ennek ellenére a bíró elleni kizárás iránti bejelentését nem egy független testület, hanem ugyanazon bíróságon, kedves kollégája, Dr. Nyujtó Katalin bírálta el. Azt hiszem nem is kell hangsúlyozni, hogy a végzése a kizárást elutasította, sőt újságírónkat rendbírsággal fenyegette meg!

Nem arról van szó, hogy Csépány egyszer félreütötte a dátumozás pontosságát, hanem öt alkalommal az általa aláírt okiratokban ő és kollégái átírták a dátumozást, feltehetően a határidők tartása miatt, mivel a megfelelő programmal ki lettek nyerve a dokumentumaikban rejtett adatok, amik több esetben alátámasztották a dátumozással való manipulálást! Szerintetek történt valami vizsgálat? A válasz az egyértelmű: NEM!

Csépány minden igényt kielégítő tájékoztatási kötelezettsége: „Ez nem egy Jogsegély szolgálat!” „A Bíróság ilyen tájékoztatást nem tud adni.” „Ha ilyen jellegű problémája van, akkor azt vagy a jogsegély szolgálaton vagy az új kirendelt ügyvédjével tudja megkonzultálni. Ilyen kérdésre a bíróság nem tud válaszolni!”

Csépány már 4 vagy 5 ügyvédet rendelt ki Tamás mellé a Figori igazsságügyi szakértő törvénytelen véleménye alapján, mert ugye érdemi munkát nem akartak végezni a piaci ügyvédi díj töredékéért. A legutóbbi, dr. G. Ivett rögtön úgy nyitott, hogy kétszer hazudott, ezért Tamás közölte vele, hogy ő az igazságért harcol, így nem kíván vele tárgyalni, de az ügyvédecske ennek ellenére a pénzéért generálisan ragaszkodik a megbízatásához!

Tamás újságíróként bírósági tárgyalásokról is közvetít, így Csépánnyal is összeakadt egy kábítószerrel visszaélés tárgyalásán, ahol elképesztő módon a védő ügyvéd elaludt és amikor a bírónk kérdést intézett felé, Tamás segítségére kelt és felébresztette, de Csépány ekkor is megerősítette felé irányuló ellenszenvét: „Kérem, tartsuk meg a tárgyalás rendjét!”, így újságírónk inkább távozott.

A második kizárási kérelem elutasítását dr. Makranczi Zita bíró szakmailag azzal indokolta, hogy azt Tamás nem indokolta meg, új körülményt nem hozott fel, így a kizárás iránti ismételt indítvány nyilvánvalóan alaptan, ezért még 20.000Ft rendbírsággal is sújtotta. Még mit ne lehetne leírni, ha az igazság az volt, hogy négy oldalban támasztotta alá, hogy miért elfogult és milyen szabálytalanságokat követett el!

Tamás panaszát a Pesti Központi Kerületi Bíróság Elnökhelyettesének tájékoztatása szerint dr. S-M. Krisztina Elnökhelyettes minden pontban megválaszolta. Hazudni ennyire nevetségesen csak egy bíró tudott, mert Makranczi Krisztina tájékoztatását kérte, aki természetesen minden igény kielégítő választ adott saját magáról, ezzel szemben abszolút nem válaszolta meg a panaszt!

Mindezek után Makranczi bíró megállapítja, hogy „Az ügyben nincs semmi olyan más egyéb körülmény, melyből arra lehetne következtetni, hogy dr. Csépány Kristóf bírótól az ügy pártatlan és tárgyilagos megítélése ne lett volna várható.”

„Felhívja a bíróság a vádlott figyelmét, hogy a rendbírság összege újabb alaptalan kizárás iránti indítvány esetén a Be. 127. § (2) bekezdés a) pontja értelmében 20.000 forinttól 1.500.000 forintig terjedhet.” Magyarul, Tamás jobban teszi, ha befogja a pofáját!

EU 2016/343 irányelve szerint büntetőeljárásban mindenkit megillett az ártatlanság vélelme, így legfőképp ne hivatkozzanak egy személyre bűnösként. A PKKB ezt is figyelmen kívül hagyta, mivel egyik fájljukat Elítéltnek nevezték el és természetesen S-M. Krisztina ezt sem válaszolta meg és jogorvoslat nem született! Az uniós országok kötelesek biztosítani, hogy hatékony jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre a jogok megsértése esetére.

forrás: Bundesarchiv

Nézzünk még körül az EU-ban, hol lehetne esélye Tamásnak a tisztes igazságszolgáltatásra a tagországokról készült jelentések alapján (lakosságunk 40%-a szerint függetlenek a bíróságok):

(D)

A nagyközönség (76%) és a vállalkozások (73%) körében a bíróságok és a bírói kar függetlenségének érzékelt szintje továbbra is magas.

(A)

Az igazságszolgáltatás függetlenségét következetesen nagyon magasnak (86%) ítélik meg.

(NL)

A bíróságok függetlenségét rendkívül nagy mértékűnek (77%) érzékelik, és folytatódnak a bírói függetlenség további erősítésére irányuló erőfeszítések.

(FIN)

A finn igazságszolgáltatási rendszert igen magas szintű (84%) érzékelt függetlenség jellemzi.

(S)

A bírói függetlenség érzékelt szintje tartósan igen magas (80%).