A korábbi cikkeim beszámoltak már arról, hogy a Fővárosi Törvényszék és az irányítása alatt álló Pesti Központi Kerületi Bíróság körül a „nagyon nincs rendben valami” is enyhe kifejezés. Tegnap a 444.hu portál ezt meg is erősítette azzal, hogy a mindenek felett álló elnök, dr. Tatár-Kis Péteren keresztül a bírói kar is befolyásolható, így jelentősen sérült a bírák függetlensége. Már-már megváltásként várom az áprilisi kormányváltással beígért „kánaánt” és tisztogatást, de úgy tűnik ezt hamarabb a  Nemzeti Védelmi Szolgálat már elvégezte a lehallgatásokkal.

illusztráció forrása: 444.hu és OBH Média

2019-ben Kovács Zoltán államtitkár sógora, dr. Tatár-Kis Péter került a Fővárosi Törvényszék elnöki székébe, annak ellenére, hogy az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke, Handó Tünde a törvényszéki elnöki álláshelyre kiírt harmadik pályázatát is eredménytelennek nyilvánította. Emellett a bírói kar jelentős része is tiltakozott személye ellen.

forrás: infostart.hu

2022.01.21-én a 444.hu A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító! c. cikke mutatott rá, hogy milyen „kérések” lehetnek a „független” magyar bíróság felé, de nézzük alaposabban, hogy mit derítettek ki! A Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben. Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják. Völner szerint „egy hatalmi ág” működését veszélyezteti, Schadl pedig szerette volna Cs.-t teljesen eltüntetni a végrehajtók közül. Egy bírósági állásfoglalás akadályozta, amit a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírája írt, és amivel Cs. hatékonyan tudott védekezni. Megpróbálta kirúgatni az állásából, és azt is igyekezett elintézni, hogy többet ne vehessen részt a végrehajtói vizsgákon.

forrás: 444.hu

Schadl felvette a kapcsolatot Senyei Györggyel (OBH elnöke), aki személyes találkozót szervezett részére dr. Tatár-Kis Péternél (Fővárosi Törvényszék elnöke). Közölte, hogy nem tudja kirúgni, azonban visszavonhatja csoportvezetői megbízását, illetőleg el tudja érni, hogy ne érezze jó magát a munkahelyén. Eszerint a fideszes politikusra hivatkozó Schadl a beszámolói alapján simán elérte, hogy a bírósági rendszer csúcsán fogadják, és kérését, hogy lépjenek fel egy bíróval szemben, elmondása szerint megértően fogadták.

Brüsszelt meg kell állítani!? c. korábbi cikkemben rámutattam arra, hogy a nyomozók 33-40 százaléka, az ügyvédek 21 százaléka, és a bírók 6 százaléka véli úgy, hogy a bíróságok függnek a politikától! 21.10.27-én Felfüggesztési kérelmet nyújtottam be a bíróságon indult koncepciós ügyemre, amire ismételten az elfogult Nyújtó Katalin hozott 21.11.24-én egy elutasító végzést és 30.000Ft rendbírsággal sújtott, amit csak két hónapra rá a napokban kézbesítettek. Kedves kollégája, Makranczi Zita bíró már korábban NEM természetes személyként akart megbírságolni, hogy magasabb büntetést róhasson ki és akár elzárással is megfenyegessen, hát ez a terve megbukott immáron jogerősen. Ebben dr. Tatár-Kis Péter és a PKKB-n bíráskodó, kezdő Csépány Kristóf elfogultsága miatt az ügy felfüggesztését kértem, mivel tisztességes eljárás nem volt várható a hatóságok magatartása után. Tehát kizárási indítványt így nem kérelmeztem, csupán véleményemet fejeztem ki az elfogult jelzővel. Úgy tűnik, hogy miután beletörött Makranczi bicskája a természetes személy fogalmába is, a magyar nyelvet ismételten nem tudta értelmezni, de lássa jó szándékomat, grátiszban ajánlok neki 3x50 perc foglalkozást magyar nyelvismeretből. Csoportos foglalkozást is vállalok kedvezőbb feltételekkel, így várom szíves jelentkezését, a hasonló problémákkal küzdő Nyújtó és Csépány kollégával együtt!

Politikai megrendeléseket tekintve, ha Schadl bíróra kért negatív megkülönböztetését nem hajította ki azonnal Tatár-Kis, akkor nézzük meg, hogy véleményem szerint  a „befolyásmentes” elnök hogyan támogathatja pozitívan az „igazságot szolgáló” Csépány Kristófot és társait abban a koncepciós eljárásban, hogy ha törik, ha szakad, engem el kell ítélni a temérdek ellenbizonyíték ellenére is. Ebben a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság és az V. és XIII. Kerületi Ügyészség is szépen kivette már a részét, mivel úgy indították el az ügyet, hogy abból a bizonyítékaimat kizárták. A rendszert bíráló cikkeim miatt vajon pont Kovács Zoltán rendelhette meg vagy ki lehetett a kormány részéről a szívességet kérő? Az bebizonyosodott, hogy Tatár-Kis is részt vesz a játszmában, mivel a neki címzett panaszokra nem válaszolt, az elenyésző felére pedig marketing szagú kitérő válaszokat nyújtott. Igen lazán vette a dolgokat, mivel 21.10.27-én benyújtott panaszra csak 22.01.20-án küldte meg a válaszát, így nem derültek ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság szabálytalanságai:

1. Hogy a francba kerülhet be a Fővárosi Törvényszékre egy gázspray?

2. Miért lehetséges olyan trehány munka, hogy zárt adatkezelésnél tökéletesen látszanak a „kitakart” információk?

3. Iratbetekintésen miért lehet bármit megtenni az iratokkal, így nem véletlenül tűnhetett el bizonyíték az iratok közül?

4. Miért természetes az, hogy hazudik egy bíró?

5. Miért fordulhat elő, hogy a koncepciós tárgyalásomra nem mehetek be és a biztonsági szolgálat még a bíróság lépcsőjéről is letilt?

6. Vajon hogyan adhat olyan kérdésre választ az elnök, amit hozzá nem is juttattam el?

7. Miért kaptam meg azt a kitüntető figyelmet, hogy a bíróság akadályoz az iratbetekintési jogomban?

8. Miért nevezett a bíróság ELÍTÉLTnek, amikor büntetlen előéletű vagyok, talán előrevetítették eme végső céljukat?

9. Miért nem akar tudomást szerezni a sérelmeim miatt benyújtott Fizetési felszólításról?

10. Miért nem adott arra választ, hogy  a "makulátlan" Csépány bírónál okirathamisítás merült fel, ami ellen vizsgálat indult és amiben Tatár-Kis is érintett?

11. Hogyan lehetséges az, hogy egy konkrét ügyben nem tájékoztatnak az elmaradt tárgyalásról és hogy mikorra tűzik ki a következőt. Lehetséges, hogy az a cél, hogy ismételten rendbírsággal sújthassanak?

12. Bírósági ügyek újságírójaként egy tárgyaláson Csépány az elaludt védőügyvédet többször kérdezi sikertelenül, amikor a segítségére kelek, akkor „rendre” utasít. Mi ez, ha nem elfogultság?

Dzsudzsák Balázs miatt adatszolgáltatási igénnyel fordultam hazánk számos bíróságához, de azt csak az ellenem elfogult Fővárosi Törvényszék tagadta meg, ill. Tatár-Kis válaszra sem méltatott. Na, mármost ha nekik létezik egy feketelista, amin én szerepelek, akkor a közvélemény miért ne tudhatna a véleményem szerint befolyásolható és elfogult bírókról:

Tatár-Kis Péter

Csépány Kristóf

Nyújtó Katalin

Makranczi Zita

Kőváriné Dédesi Laura

Pinczés Mónika

Ha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, Schadl Györgynek lehetett olyan kérése, hogy XY bírót rúgják ki, akkor nekem lehet-e olyan kérésem, hogy a rendszert kiszolgáló Csépány Kristóf, Makranczi Zita és Nyújtó Katalin bírót, ill. Tatár-Kis Pétert európai színvonalon vonják felelősségre, ami akár szélnek eresztéssel is járhat?!

Erre az egészre a bíróságok felett álló Kúria és annak elnöke, dr. Varga Zs. András adhatna megoldást, de mit várjunk el tőle, amikor kinevezése ellen a bírói kar nagy része tiltakozott, ennek ellenére Áder János csak odahelyezte. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész részére a megfelelő bejelentés viszont megtörtént.

"Senkit sem utálnak jobban, mint azt, aki igazat szól." /Platón/