Népbíróság

A Nép, mint egy esküdtszék szavazással hoz Népítéletet

A bírónak akkor is igaza van, amikor nem

2021. február 05. 14:28 - People Team

Nem az igazság, hanem a hatalom és az állás az elsődleges?

Már nem is számít merész kijelentésnek, hogy hazánkban mennyi előnnyel jár az, hogy jobboldali kötődéssel rendelkezik valaki. Az igazságszolgáltatásunk függetlensége ennél már fajsúlyosabb kérdésnek számít az Európai Unió előtt is! A bíróság felső szintjein érdekes kormány közeli kinevezések kerültek napvilágra, ami ellen az alsóbb szintek eredménytelenül tiltakoztak. Ebben a kavalkádban egy tárgyaláson csak pilloghat a felperes, ha még bízott az igazságszolgáltatás elfogulatlanságában és pártatlanságában, miközben a bíró felkészületlenül ledegradálja az általa tévesen meghatározott és csekély pertárgy értéket azzal, hogy itt több milliós perek folynak amúgy!

01_pinokkio_nepbirosag.jpg

Lessünk be a Pesti Központi Kerületi Bíróság mindennapjaiba, ahol akár dr. Kőváriné dr. Dédesi Laura bírónő kellemetlen, az eljárásról való fejtegetéseit kell végighallgatni, ha valaki egy egyszerű fogyasztóvédelmi igényét szeretné érvényesíteni jogi úton. Fogyasztóvédelmi vitákat pár éve ugyanis csak polgári úton lehet rendezni, ami mind a bíróságoknak, mind a feleknek egy nyögve nyelős történet. Még az is elképzelhető, hogy már ebben a tekintetben is rossz ponttal indul a keresetet benyújtó, de ha tárgyalás közben derül fény a bíró általi hátrányos megkülönböztetésére, akkor elég nehéz helyzetbe kerülünk, mivel elfogultság miatt más bíró kijelölése egyszerűen képtelenség, de mégsem lehetetlen! Szabály szerint ugyanis, ha a bíró nem tekinti magát elfogultnak, akkor gúnyosan bele is mosolyoghat az arcunkba, mert megbukott a történet!

02_pesti_kozponti_keruleti_birosag_nepbirosag.jpg

forrás: wikipédia

De…! Nézzük is a konkrét esetet, amikor nem csak elfogultság merült fel, hanem 33 pontban az említett bíró hibázott, tévedett vagy hazudott a tárgyalások során, amiért fegyelmi eljárást is kellett volna indítaniuk. A kizárásról pedig egy kollégája döntött, miszerint a panaszt benyújtó nem haladéktalanul adta be a kérelmét. A vicc az egészben az az, hogy az időcsúszás abból keletkezett, hogy a bíróság nem tett eleget egy törvényi határidőnek és csak külön felszólításra intézkedtek. Még megfejelték azzal, hogy a 33 alapos és alátámasztott indok alapján nem találtak alapot az elfogultságára, arról nem is beszélve, hogy fegyelmi eljárás kezdeményezését teljesen „elfelejtették”! Nézzünk is ezek közül egy pár pontot és SZAVAZZ:

03_birosagi_targyalas_nepbirosag.jpg

forrás: mdr.de

1.

Egyik legmegrázóbb élmény lehet, ahol a kényszer és tehetetlenség szörnyű érzését át tudod élni, az talán a buchenwaldi koncentrációs tábor krematóriumának pincéje, ahol emberek ezrei haltak meg, majd lifttel felemelték őket a kemencékhez, hogy porrá váljanak. Az ottani hihetetlenül nyomasztó érzések feleltek meg a 2021-ben átélt budapesti bíróság polgári perében eljáró bírójának intézkedésével, amikor kényszerítette a felperest, hogy pillanatok alatt köteles megadni az általa kigondolt tanú nevét és elérhetőségét, úgy hogy nem hagyhatja el a tárgyalótermet! A jegyzőkönyvbe viszont már csak azt írta bele hamisan, hogy a felperes indítványozta a tanú meghallgatását! Micsoda?! A tárgyaláson a tanúnak nem lehetett ezt a ferdítést feltárni, mivel a bíró azonnal kijelentette, hogy rend bírságolni fog! A tanú amúgy elmondta, hogy a bíró egyértelműen ellenséges volt a felperessel, de ezt külön kérésre sem volt hajlandó jegyzőkönyvezni!

2.

Nagyrészt képtelen a bíró az elhangzottakat pontosan rögzíteni a jegyzőkönyvben, köztük olyan tényeket, hogy ki kinek az idézését kérte bizonyításul. Az információi tévesek, hogy milyen iratokat kinek küldtek ki, mert pl. ügyvédi költségjegyzéket nem küldött ki, de nem is tájékoztatott a tartalmáról. Az összegeket tévesen adta elő, de erre nem lehetett felhívni a figyelmét, mert letolta a felperest azzal, hogy csak akkor szóljon bele, ha ő megengedi. Ha a tárgyaláson valaki jelentkezik, a bíró bólint egyet, ezután egy igennel megerősíti, az talán több is mint egyértelmű engedély adás?! Jegyzőkönyvre kijavítási kérelmet hiába nyújt be, mivel a bíró egyszerűen kijelenti, hogy azok nem hangzottak el, ez jogos is lehet a részéről, mert ugye felvételt tilos rögzíteni a tárgyalásról. Ha valami nem tetszett a bírónak, akkor rögtön emelkedett hangnemben rendbírsággal fenyegetőzött és még lehetne sorolni…

3.

Az alperes három alkalommal nem mondott igazat és ezzel megszeghette az igazmondási kötelességét, ezt persze a jegyzőkönyvbe nem rögzítette, annak ellenére, hogy a bíró a munkakörében tudomására jutott bűncselekmény ügyében köteles feljelentést tenni, mivel ennek elmulasztása bűnpártolás! A tárgyalás során a szépítés lehetőségét az alperes szájába adja, a jegyzőkönyvbe pedig makulátlan vallomás kerül bele.

4.

Remegő hangon kioktatta a bíró a felperest, hogy ha van olyan eljárási problémája, akkor van lehetőség arra, hogy a jogvitát lezáró ítélettel szemben a másodfokú bíróság részére hasonló jogi eszmefuttatása is legyen. Ezt nem úgy lehet értelmezni, mint hogy majd a bíró megmondja, hogy mi lesz első fokon, majd másodfokon esetleg bele lehet szólni a bizonyításba?!

5.

Az elfogultsági indítvány bejelentésére a bíró mosolyogva megjegyezte, hogy „ha én magam nem találom elfogultnak magam, akkor az Ön bejelentése nem fogja azt eredményezni, hogy automatikusan ebből az ügyből kikerülök, jó?”

6.

Egy másik tanú meghallgatásakor hiába jelzi a felperes, hogy nem erről a tanúról volt szó, akit megidézett, a bíró ismét bírsággal fenyegetőzik, így abszolút feleslegesen ment el rengeteg idő. Azt is elferdíti, hogy nem is a felperes indítványozta!

7.

A bíró elgondolkodtatásra ajánlotta a pertárgy nehéz bizonyítását, ami összefüggésben lehet az általa kedvezőtlen ítélet kilátásba helyezésével, ezzel párhuzamosan viszont bő lére engedi az alperes szakmai (pedig jelezte, hogy nem szakértő) fejtegetéseit, így a jogi képviselő nagyobb összegű számlázását, amihez viszont hozzáférést, tájékoztatást nem biztosít, ill. helyt ad minden bizonyítási indítványának!

8.

Egy bírósági tárgyaláson a nem jogvégzett és ügyvéd nélkül eljáró felet a bírónak legkevesebb, hogy illik tájékoztatni. De itt a Pp. eljárási szabályainak megfelelően a felek részére előírt alapelvi szinten megfogalmazott kötelezettségeik egy részéről hiányosan, másik részéről pedig egyáltalán nem is tájékoztatta kérésre sem!

9.

A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani! A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná. Ennek ellenére a tárgyalás végén „felpereskémnek” szólította a keresetet benyújtót!

Segítsetek! Akinek információja van hasonló bírósági esetekről vagy konkrétan dr. Kőváriné dr. Dédesi Laurával kapcsolatban, annak szívesen vesszük a jelentkezését a dokkolo (kukac) citromail (pont) hu elérhetőségen!

A fotók csak illusztrációk!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nepbirosag.blog.hu/api/trackback/id/tr416417034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása