2020. április 1. bolondok napjától vádlottunk, Tamás sorscsapása, hogy szeretett köztársasági elnökünk bíróvá nevezte ki dr. Csépány Kristófot és azzal a lendülettel megkapta a Tamásra kreált garázdaság ügyét. A bíróság tájékoztatása szerint a büntető ügyszakkal foglalkozó bírónk a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozik, kérdés akkor, hogy mi a fenét keres a középkorú vádlott hamis garázdasága ügyében?!
Az egész azzal kezdődött, hogy Tamásnak nézeteltérése volt a XIII. kerületi rendőrkapitánnyal, így csak jól jött neki, hogy egy nő feljelentette bosszúból és azzal a lendülettel el is tűnt az országból, de úgy, hogy a bíróság sem tudta előkeríteni, annak ellenére, hogy a nyomozó hatóságoknak ma már egészen jó eszközei léteznek. Nem ment nekik vagy nem is akarták, Tamásnak kellett ezért előkerítenie a nőt!
Az egész ott kezdett gyanússá válni, amikor a rendőrséget az ügyészség koncepciószerűen kezdte irányítani és Tamást egyszerűen kihagyták a bizonyításból, annak ellenére, hogy számos indítvánnyal élt. A rendőrség tapsolt, amikor előterjeszthették a nyomozás eredményét, az ügyészség rögtön dörzsölte a tenyerét, hogy vádat emelhetett. De vajon ez az egész megrendelésre működhetett? Dr. Bányácski Csaba ügyész híres már a melléfogásairól, érdekes módon ő foglalkozott az üggyel, de amikor Tamás kényes kérdésekkel élt felé, hirtelen eltűnt az ügyből!
Azzal is próbálkoztak, hogy a Figori Kft. igazságügyi szakértőivel kreáltak egy olyan törvénytelen anyagot, ami kimondja, hogy kötelező Tamásnak a kirendelt ügyvéd, amit már a korábbi cikkben bemutattunk:
Macedón menedékjogot kérek! (Klikkelj rá)
Aztán üvöltve megérkezett doktor Csépány Kristóf Gergely Bíró Úr is, aki a védő nélkül eljáró vádlottat nem volt hajlandó tájékoztatni a kötelessége szerint. Ugyanis az első kirendelt ügyvéd csak ülni és pénzt kapni szeretett volna az ügyért, érdemben foglalkozni, az már büdös volt neki. Ugyanezt tanúsította az azt követő kb. 4 vagy 5 ügyvéd is, inkább leléptek, minthogy tökösen kiálljanak. Ez az egész nem egy vicc, hanem pénzről szól és a kirendelt ügyvéd kb. tized annyit kap, mint rendes praxisban, megbízással! Az előkészítő ülésen Csépányban még benne volt az egyetemi lazaság, ennyivel tudott hozzájárulni az igazságszolgáltatáshoz: „Ez nem egy Jogsegély szolgálat!”
Ugyanis a bírók ki nem állhatják a magánszemélyt, aki ügyvéd nélkül jár el, mivel őket jogilag tájékoztatni kötelesek!
Lessünk be a Pesti Központi Kerületi Bíróság mindennapjaiba, ahol a bírónk büntetőügyekben vért izzadva harcol az igazság kimondásáért, ha viszont az eljárás közben derül fény a bíró általi laza felkészületlenségére, akkor elég nehéz helyzetbe kerül az ügy, mivel elfogultság miatt más bíró kijelölése egyszerűen képtelenség, de mégsem lehetetlen! Szabály szerint ugyanis, ha a bíró nem tekinti magát elfogultnak, akkor gúnyosan bele is mosolyoghat az arcodba, mert megbukott a történet és ő akár maradhat is!
Nézzük is a konkrét esetet, amikor nem csak elfogultság merült fel, hanem több pontban kellett panaszt benyújtani a bíró ellen, amiért fegyelmi eljárást is kellett volna indítaniuk, de saját maguk idejét ugye nem rabolják ám, ha ki is lehet bújni a munka alól!
A tisztességes eljáráshoz való jog nagyban sérülhetett a bírósági per során, ill. a bírói elfogultságot az adott ügybeli konkrét tények alapján meglehetett volna állapítani, amelyek a bíró pártatlansága iránt megalapozott kételyt ébreszteni alkalmasak. A vizsgálat tárgyává kellett volna tenni az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalom megőrzésének alkotmányos követelményét.
Az igazságszolgáltatás sarkalatos pontja, hogy a független bíróság pártatlanul, kizárólag a jogszabályok alapján, részrehajlás nélkül ítélkezzen. Ez nagyban sérülhetett a tárgyalás során és elnöki panasszal véglegesen ellenszenvet válthat ki a bíróban, ami így lehetetlenné teheti az elfogultság nélküli ítélkezését. A tárgyalási ügynek tárgyilagos megítélése várható-e el a bírótól, ha nem csak pártatlannak kell lennie, hanem pártatlannak is kell látszania?!
A szóban forgó Bíró Úrtól már kértem, hogy a sorozatos hibái után a T. Bíróság munkája pozitív irányba mozduljon el a komolyabb munkavégzésével, mind hiába!
Sorozatosan felbukkan munkásságában, hogy jogi fogalmakat tévesen ír le, elfelejt az ügyben érintetteket tájékoztatni, kötelessége lenne a törvénytelen szakvélemény miatti feljelentésre, de csak meghallgatná a már fülön csípett F. Zoltán szakértőt, aki persze a terület érdekes megrendeléseit szolgálja ki! A legfájóbb az lehetett neki, hogy ellenbizonyítékként számba kell venni egy felkutatott tanúnak a vallomását, ami az egész felépített történetet beborítja részükre!
Az egyik észveszejtő hibáját boncolgassuk már jobban ki! Tamás indítványokat nyújtott be a törvénytelen igazságügyi szakértői vizsgálat és a kötelező kirendelt ügyvéd ellen, mivel saját magát akarta képviselni. Csépány szerintetek mivel indokolta a következő ügyvéd kirendelését:
„A vádlott számára a védő kirendelése azért szükséges, mert azt a vádlott indítványozta [44. § f) pont I.fordulat].”
Tamás azt hitte, hogy lefordul a székről, de bírónkat ez nem rengette meg, elküldte ezt a végzést még egyszer! Valóban olyan értelmi képességekkel lehet egy bíró, hogy amikor szólnak neki, hogy hibázott, még akkor sem veszi észre?! Szavazzatok:
Egy kezdő bíró hibát halmozva úgy dönthet emberi sorsokról, hogy abba senki nem szólhat bele, mint egy diktatúrában? De most tényleg a bíróságnak az ügyészség tervének a véghezvitele a cél, nem az igazság felderítése? Figyelem tucatnyi ügyvéd beszámolt már róla, hogy ezt felejtsd el!
Segítsetek! Akinek információja van hasonló bírósági esetekről vagy konkrétan dr. Csépány Kristóffal kapcsolatban, annak szívesen vesszük a jelentkezését a dokkolo (kukac) citromail (pont) hu elérhetőségen!
